MAYER GÁBOR: Hatékony város- és vidékfejlesztés, versenyképes járások program
Az Európai Unió kohéziós politikája az európai közösség és Magyarország gazdasági növekedéséhez is jelentősen hozzájárult, aminek köszönhetően az Unió kevésbé fejlett országaiban élő lakosság száma az elmúlt bő két évtizedben 25%-ról 5%-ra csökkent. Habár a gazdasági fejlődés dinamikája Magyarországon 2004 és 2024 között az uniós átlagot jelentős mértékben meghaladta, a mélyebb területi bontású elemzések rávilágítanak arra, hogy nem minden régió, vármegye vagy járás részesült egyformán a növekedésből. Az elmúlt 20 év felzárkóztatási programjai és jelentős ágazati fejlesztései mellett a területi fejlettségi mintázatok változásában egyfajta kettősség figyelhető meg. A gazdasági centrumok ugyan egyre szélesedő munkaerőpiaci körzeteket működtetnek és biztosítják a jólét feltételeit az ott élőknek, de nem tudják magukkal húzni a klasszikus elmaradott, periférikus térségeket. A városok fejlődésének, a városhálózatok szerepének alapjaiban meghatározó kérdésköre a hazai területpolitika napjainkban is aktuális, régi-új kihívását jelenti. A centrális és rurális térségek további fejlődésbeli polarizálódásának megállítása érdekében a hazai területi és ágazati fejlesztéspolitikák feladata újragondolni a társadalom munkaerőpiaci vonzáskörzetek köré szerveződő térhasználati szokásait az egyre látványosabban formálódó funkcionális térségi dimenzió előtérbe helyezésével.
KEREKES SÁNDOR: Rechnitzer emlékelőadás
Rechnitzer János (1952-2023), a PTE közgazdásza, egyetemi doktor, a közgazdaságtudomány kandidátusa, az MTA doktora. 1986-ban megalapította a MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Osztályát, amelynek igazgatója volt 2008-ig. Élete végén Kutató professzor emeritusként dolgozott. Az MTA Regionális Tudományos Bizottsága volt elnöke, a Magyar Regionális Tudományi Társaság egykori elnöke. 1993-2010 között a Tér és Társadalom főszerkesztője. 2009-ben a Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktorává avatta. Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola alapítója és volt vezetője. 2021-től az iASK tudományos tanácsadója. Kutatási specializációja a területi tőke, a városfejlődés, a kreatív gazdaság. Tudományos munkássága során több mint 460 közleménye jelent meg, ebből 23 könyv, publikációira 3300 hivatkozást regisztrált.
Az FTI-iASK Insula Magna (IM) projektének vezető kutatója volt, az IM Kraft-megközelítést alkalmazó kutatási koncepciójának egyik megalkotója, a jelenkori társadalom kutatócsoport vezetője, stratégiai javaslatának egyik kidolgozója. Ugyanakkor személye kapcsolatot és hidat képezett a Széchenyi Egyetem és az iASK között, egyben az iASK és a Szigetköz & Győr régió közti élő kapcsolat biztosítékát is jelentette. Az IM – Szigetköz kötet társszerkesztője. A Kraft-módszertan nagykövete volt, a regionális tudomány területén végzett több évtizedes alkotó-kutató tevékenységével, és tudományszervező tapasztalatával, stratégiai gondolkodásával, óriási tapasztalatával, bölcsességével a Kraft-csoport és az Intézet egyik legnagyobb hatású tanácsadója.
SZIGETKÖZ INTERAKTÍV KEREKASZTAL
Az „Insula Magna – táj, víz és hang a Szigetközben” című tanulmánykötet vizsgálati fókuszában 14. századi térképeken Insula Magna (Nagysziget) latin megnevezéssel illetett kistáj, sziget helyezkedik el, és célkitűzései között szerepel Szigetköz-Csallóköz térségének hosszútávú, sokszempontú, valamint határon átnyúló együttműködésekben is testet öltő fenntartható fejlesztése, amely magában foglalja a térség nemcsak természeti, de kultúrtörténeti örökségének, emlékeinek feltárását, megismertetésének szándékát is. E szándék mögött húzódó szempontrendszer a kőszegi székhelyű Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete – iASK – központi kutatási programjának, a KRAFT mozaikszóba egybefonódó koncepciónak a szemléletét tükrözi vissza, amely a térségfejlesztést nem pusztán a gazdasági növekedés előmozdításában látja, hanem a térségek, tájak, települések saját adottságai, értékei, belső – endogén – erőforrásai feltárásában, aktivizálásában, és olyan helyi értékek megvilágításában, mint a természeti, épített és kulturális örökség, valamint az együttműködések ösztönzése, illetve a fejlődés fenntartható módú forszírozása.
SZABÓ LAJOS: Kraft-kezdetek – feltöltés alatt
KRAFT KEREKASZTAL
A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetében és azt megelőzően az ISES Alapítvány keretében Miszlivetz Ferenc vezetésével már több mint egy évtizede zajlik elméleti és empirikus kutatómunka egy olyan régiófejlesztési módszertan megformálásával kapcsolatban, amely nemcsak a hagyományos értelemben vett területfejlesztési eszközökben, pl. infrastruktúra-fejlesztésben, vállalkozásösztönzésben vagy extenzív idegenforgalom-fejlesztésben gondolkodik, hanem elsősorban a helyi potenciálokra épülő fenntartható és kreatív elgondolásokban látja a térségi előrelépés lehetőségeit. Az intézet által gondozott Kraft elnevezésű fejlesztési koncepció, azaz a Kreatív városok – fenntartható vidék elképzelés középpontjában a helyi kreatív értékekre, kulturális és társadalmi hagyományokra épülő, a lokális kapcsolatrendszereket és összekötöttséget előtérbe helyező, társadalmi, gazdasági és környezeti értelemben is fenntartható elveket követő integrált fejlesztési szemlélet áll. A koncepció azon a meggyőződésen alapul, hogy a sikeres fejlesztési kezdeményezések és projektek kulcsa a régiók társadalmi-gazdasági, kormányzati és kulturális szereplői közötti hatékony együttműködés, azaz a nem egyedi, különálló szereplői döntések mentén haladó fejlesztés.
MORVAY SZABOLCS: Tudásközpontok szerepe a kutatás-fejlesztési ökoszisztémában, valamint a tudásmegosztás hálózatos modelljében – regionális „újrafejlesztés” Közép-Európában
A Creative Europe 2021-2027-es pályázati ciklusában európai együttműködési projektre pályázunk. Az európai uniós program Kultúra ágában rendelkezésre álló forrásból közepes méretű együttműködési projektet kívánunk megvalósítani közép-európai és dél-európai résztvevőkkel. A tervezett projekt középpontjában a régiókra vonatkozó „újrafejlesztés” (redevelopment) áll, amelyhez hathatós támogatással járulhatnak hozzá a térségben fellelhető tudásközpontok, ún. kutatás-fejlesztési és tudásmegosztó ökoszisztéma létrehozásával. Az „újrafejlesztés” megvalósításához többféle megközelítést kívánunk alkalmazni. Elsősorban a kulturális örökséget emeljük ki, mint a térségben potenciális és alapvetően rendelkezésre álló erőforrást, amelynek jelenkori hasznosítása a térség számára valódi fejlesztésként játszhat szerepet. Másodsorban véleményünk szerint az új tudás megosztása, hasznosítása szintén térségfejlesztő tényezőként funkcionálhat, amelyhez szorosan kapcsolódhatnak a makrotérségben működő tudásközpontok. Fontos cél továbbá a régiók és a társadalom rezilienciájának növelése, amely cél elérésében a helyi közösségek szerepvállalása – alulról jövő kezdeményezések révén – is alapvető és szükséges. A témában megvalósult kutatás a fentiekben felvázolt célok eléréséhez vezető út kiindulópontjaként szolgál, feltárva mind a kutatás-fejlesztési ökoszisztéma elméleti alapjait, mind pedig annak gyakorlati vonatkozásait a partnerségbe bevont tudásközpontok jelenlegi működésének, hálózatának, gyakorlatának bemutatásával.
STEFANO GRIMAZ: ResiliEnhance program – elérhető az angol oldalon
SZABÓ MARIANN: Kraft Veszprém 2017- 2024: nagymintás kérdőíves felmérés tanulságai
Magyarországon elsőnek Pécs városa nyerte el a magas presztízsű Európa Kulturális Fővárosa címet 2010-ben. A Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Program (VEB2023 EKF) hazánk második Európa Kulturális Fővárosa Programja, amely a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének Kreatív Város – Fenntartható Vidék alapgondolatának figyelembevételével nem egy településen, hanem régiós szinten valósult meg. A programév elteltével, 2024-ben a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének Kraft-Központja megismételte a lakosság körében lebonyolított felmérését. Az eltelt időtáv, valamint a 2023-as programév eseményei jó alapot szolgáltatott arra, hogy Veszprém város fejlődéséről alkotott lakossági percepciókat értékeljék. Az eredményeket bemutató jelentés, amely a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium felkérésére készült nem csupán a 2024-es lakossági felmérés eredményeit, valamint a 2017-es vizsgálattal történő összevetését mutatja be, hanem a VEB2023 EKF kulturális örökség-alapú városfejlesztésének jó gyakorlatait is. Dr. Szabó Mariann kutatásvezető előadásában a Program hatásértékelésének kiemelt eredményeit mutatja be Veszprém esetében, az összesen 1200 fő bevonásával megvalósult lakossági felmérés alapján. Az előadásban az eredményeket magyarázó VEB2023 EKF projektek, események, valamint a 2017-es évvel való összevetés különbségeit is bemutatja.
PORGA GYULA: PVSZ eredmények
Hogyan járult hozzá az Európa Kulturális Fővárosa cím viselése Veszprém hosszútávú céljaihoz címmel tart előadást Porga Gyula, Veszprém polgármestere. A város célja, hogy európai mércével mérten a legjobbak közé tartozhasson. Életminőségben, gazdasági versenyképességben, kulturális kínálatban, közösségépítésben, szociális gondoskodásban és a megújuló energiaforrások használatában egyaránt. Ezen célok elérésére alkotta meg a városvezetés a 2030 Stratégiát, amelynek fontos mérföldköve volt a 2023-as EKF cím.
TÓTH GERGELY: A Szelíd fejlődés esete Keszthely régióval
A Szelíd Fejlődés a fenntartható és humánus fejlődés helyi, pragmatikus programja. Minőségi fejlődés a mennyiségi növekedés helyett, a természeti környezet, a kulturális örökség, a helyi társadalom megóvása. Mégis okos fejlesztés, amellyel újra feltalálhatjuk a várost, vonzóvá tehetjük a fiatalok számára, elősegítve az ökoinnovációt és a helyi gazdasági tevékenységeket. A gyakorlat itt nehezebb, mint az elmélet, Keszthelyen politikai felhatalmazást szereztünk az önkormányzatban, hogy a hangsúlyokat a Balaton fővárosa cím kapcsán megváltoztassuk, és kipróbáljuk a Szelíd Fejlődés elképzeléseit.
ANJA HELLMUTH KRAMBERGER: Civilizációk összekapcsolása téren és időn keresztül
A régészeti örökség létfontosságú szerepet játszik a modern civilizációk eredetének mélyebb megértésében. Az emberi történelem túlnyomó többségében az életkörülmények, a társadalmi struktúrák, a kommunikáció, a művészeti kifejezések, a vallási meggyőződések és az emberi társadalom számos más aspektusának megismerésére szolgáló elsődleges forrásként szolgál. A régészeti és kulturális örökség jelentősége általában túlmutat történelmi és tudományos értékén, amint azt a szélesebb körű jelentőségét hangsúlyozó nemzetközi stratégiák is kiemelik.
Ennek egyik figyelemre méltó példája az Európa Tanács által 2017 áprilisában a ciprusi Limassolban elindított Strategy 21. Ez a kezdeményezés a kulturális örökség szerepének és értékének újradefiniálására törekszik Európában, iránymutatásokat, ajánlásokat és kihívásokat kínálva megőrzésének és kezelésének támogatására.
Előadásunkban olyan nemzetközi és interdiszciplináris projektek és kezdeményezések kiválasztott példáit mutatjuk be a Duna régióban, amelyek a régészeti örökség kettős szerepét hangsúlyozzák. Ezek felhívják a figyelmet a különböző társadalmi csoportok és régiók körében a kulturális örökség fontosságára, miközben bemutatják, hogy a régészeti örökség hogyan szolgál hídként, elősegítve a civilizációk közötti, téren és időn átívelő kapcsolatokat.
KATONA LINDA: Csallóköz-kutatás
A projekt célja új stratégiák meghatározása a szlovák és magyar partnerek közötti határon átnyúló együttműködés hatékony megvalósítására Dél-Szlovákia és Északnyugat-Magyarország határvidékén, a Csallóközben és a Szigetközben. Az eredmények alapján egy átfogó tanulmány készül a testvérrégiók közötti kapcsolatok és hatások kutatásáról a határon átnyúló együttműködési stratégiák kidolgozása érdekében.
A Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK) 2021-ben olyan közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiát dolgozott ki, amely lehetővé teszi, hogy a Szigetköz fenntartható modellrégióvá váljon Európában. A stratégiai dokumentum középpontjában a Szigetköz térség tudásalapú fejlődését megalapozó hatások szisztematikus bemutatása állt, a „Kreatív város – fenntartható vidék” (Kraft) elnevezésű innovatív regionális fejlesztési szemléletmód módszertana alapján. E megközelítés alapgondolata, hogy egy régió fejlődésének sikere döntően a kulturális, politikai, gazdasági és társadalmi szereplők hatékony együttműködésétől függ, a hosszú távú fenntarthatóságra és fejlődésre való törekvésen. A Szigetközben szerzett előzetes tapasztalatok alapján a Csallóköz-projekt célja, hogy a Kraft-alapú fejlesztési módszertant kiterjessze egy határokon átnyúló fejlesztési projektté, figyelembe véve a kulturális örökséggel, a helyi értékekkel, a tudással, valamint a társadalmi-gazdasági és ökológiai fenntarthatósággal kapcsolatos, a régiót átfogó kérdéseket. A Csallóköz régiót eddig nem írták le és nem elemezték a komplex Kraft-megközelítés szemszögéből, így a határ túloldalán fekvő testvérterületével összehasonlítva a helyi sajátosságok és regionális hasonlóságok azonosítására szolgáló tesztrégió lehet. A projekt célja, hogy a helyi résztvevők, tudásközpontok és önkormányzatok közötti hálózatok kialakításának fokozásával kialakítsa a határokon átnyúló tudástranszfer kulturális fejlesztési alapjait.
MÁTAY MÓNIKA, AGÁRDI IZABELLA, MORVAY SZABOLCS, KOVÁCS ÁGNES: Kőszeg felmérés
Az előadás a 2025-2026. évre tervezett Kőszeg-Kraft felmérést mutatja be, amelynek célja a „Kreatív Város, Fenntartható Vidék – Kraft” regionális fejlesztési koncepció érvényesülésének vizsgálata, magában foglalva Kőszeg és térségének előzményekre alapuló helyzetfeltárását, illetve jövőbeli fejlődési pályája meghatározó tényezőinek, irányának, kitörési pontjainak regisztrálását. A demográfiai, gazdasági és a társadalmi aspektusok elemzése mellett fontos cél a kulturális örökség és a kollektív identitás viszonyrendszerének vizsgálata a transzkulturális örökség, a történeti emlékezet szemszögéből, illetve az eme viszonyrendszer mintázataiból kibontakozó fejlődési, fejlesztési útvonalak meghatározása.
BALÁZSY PÉTER: Jó gyakorlatok Vas vármegyében – feltöltés alatt
MÁRKA ZSUZSA: Tények és tévhitek: a mesterséges intelligencia szerepe a közösségi tudomány helyi szintű oktatásában
Az iASK célja összehozni „intellektuálisan nyitott, bátor, együttműködő, kreatív, gondolkodó szakembereket és tudósokat”. A nyílt tudomány (open science) elterjedése, kiegészülve a mesterséges intelligencián alapuló új kutatási és kommunikációs eszközökkel lehetőséget teremt helyi tehetségek felkarolására, valamint arra, hogy a közösségi tudomány résztvevői a kutatás során aktívak maradjanak saját, helyi közösségeikben. Előadásomban az open source közösségi tudományos projektek fejlesztésének jó gyakorlatait, valamint a mesterséges intelligencia diszruptív hatását fogom vizsgálni.
MÁRKA SZABOLCS: Kistérség vagy Földgolyó? Harmónia vagy fejlődés? Az globális árnyék, mi mindennapi életünket meghatározza a vágytól az elmúlásig
A tudomány mindenre kihat múltunkban, jelenünkben, és jövőnkben, de kevesen és ritkán látják munka közben. A lokálisan végzett kutatás globálisan változtatja meg világunkat, ami jelentős késleltetéssel alapvető fordulatot hoz mindennapi életünkben. Létezésünk ezen misztikus árnyékát néha turulnak máskor túzoknak érzi az emberiség. Míg valós bizonyítékát hordozzuk a múlt csúcstudományának zsebeinkben, keveseknek adatik meg a csodálatos érzés, a felfedezés páratlan öröme.
Beszélgetésünk során megpróbálok betekintést nyújtani a csúcstudomány berkeibe és ízelítőt nyújtani a felfedezés öröméből. Különös hangsúlyt kap majd a kutatás-tudomány-oktatás összefüggő szövetének szerepe, a globális tudás létrehozásától a lokális tudásközpontok alapvető szerepéig, megvilágítva ezt, mint a regionális fejlesztések sikerének gyökerét.
Z: KARVALICS LÁSZLÓ: Mikroörökség projektmutató
A projekt célja a kulturális mikroörökség megőrzése és védelme a Duna-Kárpát régióban. A kulturális mikroörökség olyan apró, de értékes kulturális objektumokat foglal magában, amelyek a nagy hivatalos memóriaintézmények gyűjteményezési sugarán kívül esnek, mint például családi emlékezet-objektumok, magánkézben lévő fotóörökség, tárgy-magángyűjtemények, könyvörökség, szellemi és épített mikroörökség. A projekt küldetése egy tartós hálózati struktúra létrehozása, amely folyamatosan napirenden tartja és szervezi a mikroörökséggel kapcsolatos helyi és regionális feladatokat. Az együttműködés és a közös fellépés révén a projekt hozzájárul a kulturális mikroörökség megőrzéséhez és védelméhez, valamint a régió kulturális sokszínűségének és gazdagságának megőrzéséhez.
PHILIPPE DE LOMBAERDE: Regionális együttműködés és integráció: Az UNU-CRIS kutatási programja
A rövid előadás célja, hogy bemutassa a Bruges-ben működő Egyesült Nemzetek Egyeteme Összehasonlító Regionális Integrációs Tanulmányok Intézete (UNU-CRIS) által végzett kutatási programot. Kitér az intézményi és tartalmi szempontokra, beleértve a koncepcionális és módszertani megközelítéseket, valamint a vezető kutatási kérdéseket, továbbá feltárja az együttműködési és partnerségi lehetőségeket is.
NYUL ZOLTÁN: A kőszegi volt MÁV gyermekotthonban Új Tudásközpont „Campus” kialakítás projekt – feltöltés alatt
MATYASOVSZKY-NÉMETH MÁRTON: Az International Synergy Campus (ISC) projekt bemutatásához
Az International Synergy Campus (ISC) a Kőszegen működő Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (FTI-iASK) által kezdeményezett úttörő projekt, amelynek célja az interdiszciplináris kutatás, az innováció és az oktatás támogatása egy fenntartható, globálisan összekapcsolt tudásközpont keretében. Az ISC helyszíne a korábbi MÁV árvaház épületegyüttese, amely 2022-ben kezdődött átalakítása révén modern, inspiráló és integrált oktatási-kutatási infrastruktúrát kínál. Az épület átadása és az operatív működés 2026-ra várható.
Az ISC számos funkciót lát el, amelyek középpontjában az együttműködés és a szinergiák állnak. Az Interdiszciplináris Egyetemi Platform keretében a Campus közös doktori programokat és kutatási infrastruktúrát biztosít hazai és nemzetközi partnerek részvételével. Kiemelt cél a Network Interdisciplinary Doctoral School létrehozása, amely a jövő kutatóit készíti fel komplex társadalmi és tudományos kihívások kezelésére. Az ISC további kiemelt területei közé tartozik a KRAFT (Kreatív Város – Fenntartható Régió) koncepció alkalmazása, amely a regionális fejlesztés újragondolását és a városi-rurális kapcsolatok erősítését célozza meg.
A projekt egyedülálló hangsúlyt fektet a fenntarthatóságra, legyen szó energiahatékony építészeti megoldásokról vagy a természet- és társadalomtudományok közötti együttműködés elősegítéséről. A Campus tudományos kertje – az Arts and Sciences Garden – kreatív és rekreációs központként szolgál, elősegítve a spontán találkozásokat, valamint az Open Science és Citizen Science kezdeményezések megvalósítását.
Az ISC globális szerepvállalását tovább erősíti az ENSZ Egyetemmel (UNU) és más nemzetközi intézményekkel való együttműködés, melynek célja többek között közös doktori programok kidolgozása. Az ISC kutatási tevékenysége a fenntarthatóság és az emberi biztonság területeire fókuszál.
A projekt hosszú távú célja a nyugat-magyarországi tudományos és oktatási infrastruktúra modernizációja, amely hozzájárul a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének növeléséhez és a regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Az ISC létrejötte a múlt és a jövő találkozásának egyedülálló helyszíne, ahol a tudomány, az oktatás és az innováció új dimenziói valósulnak meg egy kisvárosi környezetben.
MARKOVITS ALÍZ: Ragyogj tovább Veszprém-Balaton!
Az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésével Veszprém és a Bakony-Balaton régió lehetőséget kapott arra, hogy láthatóvá tegye páratlan kulturális kincseit.
Olyan egyedülálló lehetőségeket és tapasztalatokat nyertünk, amelyek nem csak a programév alatt, hanem hosszútávon segítenek a magas színvonalú kulturális kínálat szervezésében. Az együttműködéseknek köszönhetően ajtót nyitottunk egymás és a világ felé és felismertük, hogy együtt többek vagyunk.
DAN BROOKS: Darwini túlélési útmutató: Remény a 21. századra
A globális éghajlatváltozás az emberiség túlélését fenyegeti. Mit tartogat a jövőnk a felgyorsuló éghajlatváltozás és a környezeti változások által megkötött pályák mellett? Az élet fennmaradásának alapvető elmélete ezen a bolygón a darwinizmus. A darwini evolúció lényege, hogy a változással úgy kell megbirkózni, hogy változtatunk, és azt használjuk fel a túléléshez, ami rendelkezésünkre áll. Szakszerűbben fogalmazva, az evolúció konfliktusmegoldás az ökológiai illeszkedés által a hanyag fitnesz-térben, amelyet a természetes szelekció erősít meg. A hanyag fitnesz-térben történő konfliktusmegoldás az öröklési rendszerekben diverzifikációhoz vezet, de egyben új konfliktusoknak is teret ad. Ennek a folyamatnak az üzemanyaga az evolúciós potenciál, amely a már meglévő variációban rejlik, és amely lehetővé teszi az élő rendszerek számára, hogy a bizonytalan jövő felé haladjanak. Ahhoz, hogy egy változó világban korlátlanul fennmaradhassunk, csak az kell, hogy elég fittek legyünk a túléléshez és a szaporodáshoz, nem pedig az, hogy mi legyünk a legerősebbek. A bioszféra egy összetett evolúciós rendszer, amely saját potenciálját hozza létre, tárolja és használja fel a túlélés érdekében. Ez teszi az ökoszisztémákat robosztussá, nem pedig törékennyé. Ez azt sugallja, hogy a bioszférát használhatjuk anélkül, hogy elpusztítanánk, de szükségünk van bizonyos irányelvekre. Ezeket az irányelveket a biotika négy törvénye testesíti meg, amelyek megmondják, hogyan léphetünk kapcsolatba a bioszférával és egymással anélkül, hogy tovább veszélyeztetnénk magunkat. Megmaradásunk az antropocénben attól függ, hogy egyénként és társadalomként milyen döntéseket hozunk. Megvan a képességünk és az intellektuális erőforrásunk arra, hogy megváltoztassuk és megmentsük a jövőnket most és az elkövetkező generációk és környezetek számára, ha hajlandóak vagyunk megváltoztatni a viselkedésünket. Technológiai fajként javíthatjuk túlélési esélyeinket azáltal, hogy (1) megvalósítjuk a jólét gazdaságát, (2) csökkentjük a népsűrűséget azáltal, hogy új teret találunk a vidéki területeken, és újjáélesztjük őket körforgásos gazdaságokká, és (3) fenntartható módon növekedünk újra, együttműködő körforgásos gazdaságok hálózatainak létrehozásával, új modulokkal bővítve a növekedést, nem pedig új, sűrűn lakott és sebezhető városi központokba tömörülve. A Darwini túlélési útmutató így reményt nyújt az egyre bizonytalanabb jövő túlélésére.
KOMLÓSI LÁSZLÓ: A doktori kutatás módszertana, társadalmi beágyazódása – elérhető az angol oldalon
