A helyi gyökerektől a globális hatókörig: az iASK víziója az innovációról és a kiválóságról az együttműködésen keresztül – Novák Tamás (iASK)

A Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (iASK) elkötelezett amellett, hogy egyedülálló helyi örökségét és regionális erősségeit globálisan releváns tudássá és gyakorlatokká alakítsa. Interdiszciplináris kutatások, oktatási kezdeményezések és erős nemzetközi hálózatok révén az iASK elősegíti az innovációt és a kiválóságot, miközben komplex társadalmi kihívásokkal foglalkozik. A jövőbeli UNU intézet tovább fogja elősegíteni ezt a folyamatot, és innovatív módszereket fog népszerűsíteni az együttműködési hálózatok bővítésére és megerősítésére. Ez az előadás az iASK együttműködési vízióját vázolja fel, bemutatva, hogy a helyi gyökerek hogyan szolgálhatnak alapul a globális hatásokhoz.

Egészség és jövő – Téglási László (Vas Vármegyei Markusovszky Egyetemi Oktatókórház)

A szombathelyi Markusovszky Kórház által vezetett, és bevezetés alatt álló Közép-európai Rehabilitációs Kiválósági Hálózat (CEREN) elkötelezett az életminőség javítása és az egészség helyreállítása iránt innovatív, határokon átnyúló rehabilitáció révén. A CEREN speciális programokat kínál a sportgyógyászat, a kardiológia, az onkológia, a neurológia és a geriátria területén, amelyeket oktatás, kutatás és életmód-központú megelőzés egészít ki. A sárvári, szentgotthárdi és oberwarti zászlóshajó központok fejlett terápiákat, wellness-hagyományokat és nemzetközi tudományos partnerségeket ötvöznek. A legmodernebb innovációk, az EU kutatási projektjei és a digitális egészségügyi megoldások révén a CEREN regionális vezető szerepet tölt majd be a rehabilitáció és az egészségügyi turizmus területén, a helyi közösségek betegeitől a közép-európai elit sportolókig.

Fizika a jövőért – Kroó Norbert (HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont)

Az egyre gyorsuló technológiai fejlődésünk a tudományban, ezen belül pedig a fizikában gyökerezik. Az utóbbi időben ez különösen az extrém körülmények vizsgálatában, a természetben zajló folyamatok utánzásában, valamint már ismert technológiák összekapcsolásában manifesztálódik. Illusztratív példaként az előadásban a nanotechnológiák és a magfúzió összekapcsolása, valamint a felsőoktatás és a csúcstechnológiák közötti szoros korreláció kerül rövid bemutatásra.

Festetics után szabadon, precíziós nemesítés. Hol a határ? – Rádi Feríz (Pannon Genetic Kft.)

Festetics Imre úttörő munkásságát követően, napjainkra a genetika, a géntechnológia korunk egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterületévé vált. A humán gyógyászat, az ipar, a mezőgazdaság és a környezetvédelem is számos területen érintett a fejlődés menetében. Elérhető-e a társadalmi konszenzus, felzárkózik-e a jogalkotás a kutatás dinamikájához? A tét, Európa globális versenyképessége.

Mesterséges intelligencia (MI) jövője a személyre szabott rákkezelésben – Peták István (Genomate Health, Boston – Budapest)

A daganatos betegségek kezelése a fejlett diagnosztikai módszerek és a bővülő terápiás lehetőségek révén egyre inkább személyre szabottá válik, lehetővé téve a betegek egyedi jellemzőihez igazított ellátást. Azonban az összes lehetséges terápia összehasonlító klinikai vizsgálata minden betegalcsoportban a hagyományos megközelítéssel akár 14,4 millió évig is eltarthat, ami a terápiás döntések konzisztenciájának csökkenéséhez és a betegek egyenlőtlen hozzáféréséhez vezet. A mesterséges intelligencia (MI) áttörést hozhat ezen a területen, lehetővé téve egy új orvosi eszközkategória, a személyre szabott kezelés tervező orvosi szoftver bevezetését, amely gyorsabb és hatékonyabb döntéshozatalt tesz lehetővé. Ez a szoftver mint orvosi eszköz nemcsak felgyorsítja a terápiaválasztást, hanem javítja az ellátás egyenlőségét és minőségét a klinikai gyakorlatban.

Jövőkockázatok a kis- és középvárosokban – Feyrouz Ahlam Saidi (Debreceni Egyetem)

A kis- és közepes méretű városok (SMST-k) egyre növekvő jövőbeli kockázatokkal szembesülnek, amelyek veszélyeztetik fenntarthatóságukat és ellenálló képességüket. A főbb kihívások között szerepel a fiatalok elvándorlása és a népesség elöregedése miatti demográfiai hanyatlás, a korlátozott ágazatoktól való függőségből fakadó gazdasági törékenység, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférés csökkenésével összefüggő társadalmi egyenlőtlenségek. A városok zsugorodása és a gyenge kormányzás tovább súlyosbítja ezeket a kockázatokat, ami az infrastruktúra romlásához, marginalizálódáshoz és a nagyobb városokhoz képest egyenetlen fejlődéshez vezet. Jövőjük biztosítása érdekében az SMST-knek diverzifikálniuk kell gazdaságukat, meg kell erősíteniük a helyi kormányzást, és olyan fenntartható tervezésbe kell befektetniük, amely növeli a rezilienciát és a közösség jólétét.

Tudásvezérelt gazdaságra átállás – illúzió vagy realitás a magyar vidéken? – Barta Balázs (Pannon Gazdasági Hálózat (PBN))

A tudás térbeli koncentrációja folyamatosan növekszik, erősödő elszívó hatást eredményezve a tehetségek vonzásában. Ez tapasztalható nagy gazdaságok szintjén, de egyes térségeken belül is. Miközben Európa küzd, hogy felzárkózzon a nagy nemzetközi versenytársaihoz, a kohézió és szolidaritás elvei elkezdtek háttérbe szorulni. Vajon nem pont ez fogja felerősíteni a lemaradást? Lehet sajátos európai út a vidéki tudásvezérelt gazdaság az MI demokratizált világában? Az előadás ezt a kérdéskört kívánja körüljárni és példával bizonyítani annak realitását.

Fenntartható közösségek – élő örökség – Graham Bell (Europa Nostra)

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai (SDG-k) a társadalmi, környezeti és gazdasági jóllét legszélesebb körben elfogadott, mennyiségi és minőségi mutatórendszerét jelentik. Ezeket a leghatékonyabban az ESG-n (Environmental, Social, Governance – környezeti, társadalmi és irányítási szempontok) keresztül lehet alkalmazni, olyan KPI-okkal (kulcsteljesítmény-mutatókkal), amelyek az elszámoltatható felelősségvállalást mérik.

A Futures Literacy az a „prizma”, amely e paraméterek többféle értelmezési nézőpontját nyitja meg, és megkérdőjelezi a magától értetődőnek vett előfeltevéseket. Lehetővé teszi, hogy a jövővel kapcsolatos előrelátást az emlékezet és az értékek formálják az egzisztenciális „itt és most” perspektíváján keresztül, mint a többféle jövőforgatókönyv folytonosságát – ahol az identitás, a képességek és az egymásutániság határozza meg, hogy kik lehetünk és kik leszünk.

Kraft: épített örökség (a megújult Kőszeg) – Fejérdy Tamás (iASK)

A történeti város több, mint a benne található épületek, építmények összessége – de azok is nagyon kellenek ahhoz, hogy az identitása, amely egyediségében rejlik., megmaradjon és átélhető legyen. Hiába vannak meg azonban az épületek, ha nincs olyan tartalmuk, amely a városon is túlmutató kisugárzást hoz létre. Kőszegi műemléki épületek megújítása a KRAFT program keretében egyszerre hozta fenntartható állapotba Kőszeg több ikonikus épületét, s a bennük működő iASK -FTI pedig „hálózatosítva” illesztette, illeszti egybe őket. Funkciójában nyit a nagyvilág felé – miközben a Várost, annak életét, közönségét is szolgálja. A helyreállított épületek a környezetüket is felemelő hatást fejtenek ki – ahogyan ezt a bemutatott példák igazolják.

Kraft: zene (Hangzó város, Vukán Center) – Mizsei Zoltán (iASK), Szász Izabella (iASK)

A Kraft szellemiségében született George Vukán Kreatív Művészeti Központ számos tevékenységet végez, többek között ismeretterjesztést és kutatást, örökségkezelést, kulturális programok szervezését, valamint kulturális kapcsolatok építését.

Az örökség értéke az építészetben – Gönczi László (FIABCI)

Az örökség megőrzése nem merül ki egy régi épület egyszerű felújításában, hanem egy összetett, több lépésből álló folyamat. Ennek része a régészeti feltárás, a beavatkozás előkészítése, az épület történetének kutatása és a jelenlegi állapot pontos rögzítése. Ezt követi a megújítás céljának meghatározása, valamint annak tisztázása, milyen funkciót kapjon az épület a jövőben. A folyamat során fontos a sikeres felújítási példák megismerése, a lehetséges módszerek és alternatívák áttekintése, illetve a tágabb, magasabb szintű örökségvédelmi célok kijelölése. Végső soron az örökség megőrzése szorosan összefügg a városfejlesztéssel, és a kettőt érdemes egységben kezelni.

Édesvizek új megközelítésben: az óceántudatosság keretrendszerének adaptálása a folyókra és a folyó menti közösségekre – Molnár Attila Dávid (PET-kupa)

A vízkészletek fenntartható kezelése nemcsak szakértőket igényel, hanem olyan állampolgárokat is, akik tisztában vannak a hidroszféra működésével és főbb funkcióival. A vízzel kapcsolatos kérdések társadalmi megértésének fejlesztésére többféle vízműveltségi (water literacy) koncepció született, azonban ezek közül sok túl összetett ahhoz, hogy a szélesebb nyilvánosság könnyen megértse. Ezzel szemben az óceánműveltségi (ocean literacy) keretrendszer hatékonyan fordítja le a tudást viselkedésváltozásra és konkrét cselekvésekre.

A Duna vízgyűjtő területe — a világ legnemzetközibb folyójaként — 19 ország között oszlik meg. Ez a vízgyűjtő az elmúlt időszakban példátlan tájhasználati és tájalakítási változásokon ment keresztül, emellett árvizek, aszályok és országhatárokon átnyúló szennyezési események is sújtották, ami új megközelítést tett szükségessé a környezeti nevelésben.

Annak érdekében, hogy a folyó menti közösségek tagjai vízműveltséget szerezzenek, az óceánműveltség alapelveit folyóműveltségi (river literacy) alapelvekké alakítottuk át. Ebben a tanulmányban a hét folyóműveltségi alapelv formális oktatásban történő alkalmazásának eredményeit mutatjuk be öt országban, öt egymást követő év során. E megállapítások alapján javaslatot teszünk a meglévő vízműveltségi keretrendszerek felülvizsgálatára, valamint arra, hogyan lehet az óceánműveltség elveit hatékonyabban alkalmazni a folyó menti közösségek formális oktatásában.

Javasoljuk a folyóműveltség bevezetését annak érdekében, hogy az oktatáson keresztül jobban támogassa a fenntartható fejlődési célok megvalósítását, valamint hogy hatékonyabban helyreállíthatók és újjáéleszthetők legyenek a károsodott édesvízi élőhelyek.